Plenáris előadások
Dr. Nagy István
országgyűlési képviselő, címzetes egyetemi docens
1967. október 6-án született Újfehértón. 1992-ben agrármérnöki diplomát szerzett a Pannon Agrártudományi Egyetemen, Mosonmagyaróváron. 1996-ban mérnök-tanárként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán. 2007-ben a Nyugat-Magyarországi Egyetem, Ujhelyi Imre Állattudományi doktori iskolájában PhD fokozatot szerzett. Oktatásban eltöltött ideje meghaladja a 20 évet. 1993-1994 mérnök-tanár a Veres Péter Mezőgazdasági Szakközépiskolában, állattenyésztéstant és takarmányozástant oktatott, illetve kinevezett egyetemi oktatóként Sertéstenyésztéstant (1994-2000), 2000-től Nyúl- és prémes-állattenyésztést és Méhészetet. Mosonmagyaróvár polgármestere volt 2010 és 2014 között. 2013-tól az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának tagja. Hivatásos vadász, Aranykalászos méhészgazda és a Magyar Méhészek Egyesülete Mosonmagyaróvári Szervezetének alapító elnöke. Nős, két gyermek édesapja.
Az előadás témája
Az informatikai technológia fejlődése immár elérte a mezőgazdaságot is. Ma már olyan módszerek állnak a rendelkezésünkre, amelyekről korábban nem is álmodtunk. Századunkban a természeti erőforrások megőrzése, a környezet védelme, a felelős fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése egymástól elválaszthatatlan, egyre inkább felértékelődő, nemzetbiztonsági jelentőségű feladat. A felmérések azt mutatják, hogy az élelmiszerek iránti igény folyamatosan növekszik. 2050-ben várhatóan több mint 9 milliárd ember táplálását kell a világ mezőgazdaságának megoldani. Egyes prognózisok szerint csak a globális húsfogyasztás szintje 40%-kal nő 2030-ig. Ez a mai termelési szint további növelését igényli. Gondoljunk bele, milyen terhelést jelent ez a talaj és a környezet számára. A magyar mezőgazdaság sikere azon múlik, tud-e alkalmazkodni a változó feltételekhez és meg tud e felelni az új kihívásoknak. Ehhez elengedhetetlen az agrár-digitalizáció, a legkorszerűbb számítástechnikai eljárások, a precíziós gazdálkodás átvétele, minél szélesebb körű alkalmazása. A számítógép-vezérelte mezőgazdasági gépek segíthetik a termelőket abban, hogy felvegyék a versenyt a fejlett gazdaságokkal, minél gazdaságosabban, jobb és megbízhatóbb minőségben termeljenek. Nem túlzás azt állítani, hogy korszakhatárhoz érkezett a magyar agrárium.
Győrffy Balázs
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, országgyűlési képviselő
1979-ben született Pápán. Felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi, valamint Állam- és Jogtudományi Karán végezte. 2006 őszéig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal veszprémi kirendeltségének munkatársa volt. 2006-2014 között szülőfaluja, Nemesgörzsöny polgármestere volt. 2007 óta a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke, 2009-2017 között a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke. A 2010-es és a 2014-es országgyűlési választásokon is parlamenti mandátumot szerzett. 2013-tól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
Gyakorló gazdálkodó, családi gazdaságában szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozik. Nős, egy gyermek édesapja.
Az előadás témája
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2014. október 1-től látja el az Országos Szaktanácsadási Központ feladatait. A NAK engedélyezi, értékeli a szaktanácsadói tevékenységet, vezeti a szaktanácsadói névjegyzéket, szervezi a szaktanácsadók kötelező és a támogatott szaktanácsadáshoz szükséges képzéseit, továbbá ellátja a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság (NATaB) titkársági feladatait. Mindemellett külön kft megalakításával, 2018. február 1-től elindítottuk a NAK szaktanácsadási szolgáltatását, amelynek keretében mintegy 70 fős szaktanácsadó-hálózat segítségével a NAK immár közvetlenül is részt vesz a gyakorlati tanácsadásban is. Az előadás során a felsorolt koordinációs tevékenységekkel kapcsolatos tapasztalatokról kapnak információt a jelenlévők, illetve megismerhetik a NAK jövőbeli fejlesztési irányait is.
Prof. Dr. Neményi Miklós
MSc: Mech. Eng., PhD, DSc: Agr. Engineering
Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek és Élelmiszeripari Műszaki Tanszék, Mosonmagyaróvár
Az MTA doktora 1994-től. Egyetemi docensi kinevezést kap 1987-ben, megbízzák a Műszaki és Környezettechnikai Tanszék vezetésével. 1987-ben 1 hónapot, 1988-ban egy szemesztert tölt a Stuttgart-Hohenheimi Egyetemen vendégoktatóként ill. - kutatóként. 1991-ben 1 évig, 1992-ben fél évig vendégprofesszor a Wilhelmshaveni Jade Műszaki Főiskolán. Oktatási terület: Áramlástan (Folyadékok mechanikája), Reológia és Környezetszimulációs technika. 1996-ban egy szemesztert tölt vendégprofesszorként a Müncheni Műszaki Egyetem Mezőgazdasági és Kertészeti Karán, Freisingben. 1997-ben a Yale Egyetem (USA, CT) nemzetközi szemináriumán előadást tart, elnyeri a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat és megbízást kap az Agrárműszaki Intézet megszervezésére és annak igazgatói feladatainak ellátására. 1996-2000: a PATE Professzorok Tanácsának elnöke. 2000 októberétől elnöke a Nyugat-Magyarországi Egyetem Habilitációs Bizottságának ill. a Mosonmagyaróvári Kar Doktori Tanácsának. A European Society of Agricultural Engineers (EurAgEng, Mezőgazdasági Mérnökök Európai Társasága) alelnöke 2006 és 2010 között. A Columbia Egyetem Szennyezés és Vízkészlet szemináriumának társelnöke több mint 10 évig, szerkesztőbizottsági tagja a Biosystems Engineering c. tudományos folyóiratnak 14 évig (Közép-Európából egyedül). A Bécsi Műszaki Egyetem vendégelőadója.
Vezetője a "Biológiai anyagok energiatakarékos és minőségmegőrző szárítása, tárolása és feldolgozása" és a „Termőhelyspecifikus, precíziós növénytermesztés műszaki feltételrendszere” c. PhD alprogramoknak. A mosonmagyaróvári Rotary Club alapítója. Vezetésével több, mint 20 PhD hallgató védte meg témáját sikeresen.
Az előadás témája
Létezhet-e fenntartható mezőgazdaság a mesterséges intelligencia korában?
Az oktatási és tanácsadási tevékenység kihívásai
A mezőgazdaságban végbemenő intenzív digitalizációs folyamat elemzésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a sok, alig egy évtizeden belül várhatóan bevezetésre kerülő ember nélküli rendszer számos jelenlegi munkahely megszűnését fogja eredményezni. Igaz, hogy ezek újak, de számuk, az aktuális helyzethez viszonyított arányuk nagyon alacsony lesz. A legtöbb mai tizenéves olyan munkahelyen fog dolgozni, amely ma még nem is létezik, sőt még a nevét sem tudjuk. Ugyanakkor az ember nélküli növénytermesztés feltételei egyre inkább fejlődnek. Hogyan tudunk felkészülni erre a kihívásra? A gazdáknak minden bizonnyal még inkább részt kell venniük a továbbképzésben, mint valaha. Nagyon fontos felismerni, hogy a technikai információtechnológia mellett a biológiai ismereteket is mélyíteni kell.
A digitális mezőgazdaság lehetővé teszi, hogy a termelési intenzitás növelése mellett a fenntarthatóság is fennmaradjon. Korábban az intenzitás növelése és a fenntarthatóság ellentétes fogalmak voltak.
A döntéshozatali folyamatnak hét lépése van: 1) a probléma vagy lehetőség azonosítása, 2) az alternatív megoldás azonosítása, 3) minden adat és információ összegyűjtése, 4) az alternatívák elemzése a döntéshozatalhoz, 5) a döntés megvalósítása, 6) a döntés eredményének nyomon követése, 7) felelősség vállalása a döntésért. Az alapvető kérdés az, hogy milyen feladatokat tudunk mi elvégezni a döntéshozatali folyamat során, és mit hagyjunk a mesterséges intelligenciára.